Kert kialakítása Épületek Kerti építmények Tárolók Műtárgyak Burkolatok Tűzrakó helyek Kerti világítás Kerti bútorok Kerti díszek Szobrok Víz a kertben Úszómedencék Fürdőtavak Patakok Dísztavak Tavi díszhalak Kétéltűek, hüllők Madarak Énekes madarak Vadon élő állatok Háziállatok Díszállatok Házi kedvencek Méhek a kertben Gombák Gyümölcsös Zöldségeskert Vegyszer helyett Fűszerkert Gyógynövények Mérgező növények Örökzöldek Díszfák Díszcserjék Nyírt növények Kúszónövények Kerti virágok Rózsák Dézsás, cserepes növények Sziklakertek Japánkertek Szórakozás a kertben Kerti partik Népi játékok Táblajátékok Asztali játékok Egyéb játékok Sportos játékok Játszótér gyerekeknek Sütés-főzés a szabadban Italok a kertből Más finomságok a kertből Tartósítás házilag
Táblajátékok

Senet

A szenet ókori egyiptomi táblás játék, a legrégebbi fennmaradt hasonló játék a világon. Már i. e. 3500 körül említik, utolsó ókori egyiptomi említése az i. sz. 3. századból való. A játék rövid neve átkelést, áthaladást jelent. A szenet eleinte egyszerűbb változatokban tűnt fel; az Újbirodalom idején azonban bonyolultabbá vált és vallási jelentőségre is szert tett.

Senet Senet

A tábla egy háromszor tíz négyszögre felosztott téglalap, melyet a bábuknak feltehetőleg nyújtott S alakzatban kellett bejárniuk. A legtöbb négyszög üres volt, de némelyikre hieroglifákat írtak, ennek feltehetőleg szerepe volt a játékban.

Senet Senet

Kétféle bábu tartozott hozzá, az Óbirodalom idején mindegyikből 7, az Újbirodalomban 5.

Senet Senet

A dobókocka elődjei, a dobópálcák határozták meg a lépéseket. Dobópálcát több más játékhoz is használtak. A pálcák, melyekből négy kellett egy játékhoz, laposak voltak, egyik oldaluk fehérre festve. A négy pálcát egyszerre dobták el.

A ma múzeumokban őrzött több mint 120 senet-tábla három változatban fordul elő: fából, kőből vagy kerámiából készült keskeny lap; más célból készült tárgyakra felvázolt rajz, illetve finom kidolgozású fa-, kő- vagy kerámiadoboz, melynek fiókja is volt a bábuk és a dobópálcák tárolására.

Senet Senet

Az Újbirodalomból maradtak fenn olyan táblák is, melyeknek másik oldalára egy másik táblás játék, a tjau tábláját rajzolták.

A játék szabályai nem maradtak fenn, többféle rekonstrukciójuk létezik. Timothy Kendall és R. C. Bell történészek két különböző lehetséges játékmenetet rekonstruáltak, a ma gyártott szenettáblákhoz többnyire ezek leírását mellékelik.

Egy lehetséges játékszabályt itt olvashat a senet játékról

Senet Senet

A különböző szenettáblák és velük kapcsolatos szövegek elemzése alapján megállapítható, hogy a játék hosszú története folyamán a cél mindig ugyanaz volt: eljutni az első mezőtől az utolsóig, a tábla nyújtott S alakú bejárásával.

Bár a régészek által megtalált szenettáblák közül mindegyiken van több vagy kevesebb ábrával díszített mező, csak az utolsó öt az, amelyik mindegyiken díszített. Az Ó- és Középbirodalom idején ezeket a vallással semmilyen kapcsolatban nem álló jelekkel és számokkal díszítették, sorrendben: jó, rossz, 3, 2, 1. A jó mezőre lépni szerencsét jelentett, a közvetlenül utána álló rossz mezőre lépni balszerencsét, az utolsó 3 mezőről pedig csak úgy lehetett eljutni a célba, hogy épp annyi számértékűt dobott a játékos, amennyi állt azon a mezőn.

Senet Senet

 

Kerti óriás változata különlegessége lehet kertünknek.

Óriás-senet Óriás-senet
Nyitóoldal Oldaltérkép Kapcsolat

© Design: BSZ Stúdió 2014.

Levél a webmesternek